2011. november 7., hétfő

Élve vagy halva /Tudnálak ölelni még 5.


Miután Booth távozott társa lakásáról, egész éjjel, Jenna-t és bátyát követte, érezte, hogy valami, nagyon nincs rendben velük, túl könnyen ment a beszélgetés a fiatal lánnyal, holott sosem volt, olyan higgadt, ha veszekedésbe keveredett.
Érezte a férfi, hogy a lány lesz a bűnös, pályafutása során sok emberi tulajdonságot ismert meg, tudta mikor hazudnak, mikor ártatlanok. Sosem vádolt meg senkit alaptalanul, éppen ezért döntött úgy, hogy végére jár azt őt ért „támadásoknak”. Úgy követte a lányt akárcsak árnyéka, hadseregben mesterlövészként szinte tökéletesre fejlesztette álcázó képességét. Semmi különös nem történt egészen addig, még Jenna nem találkozott bátyjával, Shannel. Szembetűnő volt kettejük közt a feszültség, nem úgy viselkedtek, mint az átlag testvérpár, mint, mikor találkoznak. Shane idegesen dobolt ujjaival lábán, még a lány idegesen fürkészte a járókelőket, talán még egy kezdő ügynök is kiszúrta volna őket. Túlságosan is ideges volt Jenna, biztos volt benne, hogy minden percben szűkül a nyaka körül a hurok. Jól tudta, hogy Seeley kiváló ügynök és rá fog jönni, hogy minden véletlen baleset, zsaroló levél mögött ő áll. Egyedül nem lett volna képes mindezt megtenni, ezért kérte bátyja segítségét, jól tudta, hogy a testvéri szeretet mögé bújva rá szedheti Shane-t, hogy kiiktassa az ügynököt…A rövid utcán való találkozás után a testvérpár autóba szállt, majd elindultak egy raktár felé. A raktárat, már rég nem használták, az idő nyoma jól látható volt a romos épületen, kimondottan megfelelt az ilyen bűnösöknek búvóhelynek. Már tíz óra is elmúlt, mire oda is értek…
Booth követte őket az épületbe, majd elrejtőzött pár ott felejtett doboz mögött, hogy kihallgassa beszélgetésüket.
-         Shane, segítened kell, elkapni Seeley-t, tudod jól, hogy bántott engem, ígérgetett, mint a többi férfi, mikor rájöttem, hogy mire kellek neki, megfenyegetett, hogy ha nem fekszem le vele, meg fogom bánni, mivel ő könnyen véget vethet az iskolai tanulmányaimnak. – hazudott szemrebbenés nélkül a fiatal lány.
-         Ne aggódj, mindent el fogunk követni, hogy megbosszuljuk a szemétségeit, addig biztos, hogy nem hagyok békét neki. – válaszolta idegesen a férfi.
-         Nem akartam elmondani, deee felpofozott, mikor megpróbáltam elfutni tőle. – mondta Jenna, tovább hergelve testvérét.
-         Nincs okod félni, tudom mi a gyenge pontja: - válaszolt gúnyos mosollyal arcán. – A doki nő, akivel együtt szokott lógni. Igen csak úgy tűnik több van köztük munka kapcsolatnál. Holnap, edzésre megy munka után, akkor a parkoló házban el tudjuk kapni, így könnyebb lesz előcsalni azt a férget…
Miután Booth megtudta, hogy mire készülnek fel hívta Bones-t. Reménykedett benne, hogy társa felveszi a telefont, muszáj volt, figyelmeztetnie hogy, elrejtőzhessen addig Temperance. Hirtelen éles fájdalom nyílalt fejébe, majd elájult. Jenna nyomkövetőnek köszönhetően, tudta, hogy követi a férfi, ezért is játszotta a színjátékot testvére előtt…

Egy órával később:
Booth kezdett magához térni, nem volt valami jó állapotban. Hisz baleset követeztében szerzett sérülései, egyre jobban fájtak, mivel nem vette be a felírt gyógyszereket. Megpróbált felülni, ami nehezen sikerült neki megbilincselt kezei miatt. Miután sikerült felülnie Jennat látta maga előtt:
-         Azt hittem profibb ügynök vagy. Nem is sejtetted, hogy nyomkövetőt szereltem az autódra. – hencegett Jenna.
-         Hagyd békén Bonest. – üvöltötte a férfi.
-         Fenyegetéssel, már elkéstél. – mondta gúnyos nevetés közben Shane, miközben a szintén megbilincselt Brennant vitte Seeley elé.
Booth látta társán a könnyebb sérüléseket, amiről tudta, hogy nem adta hagyta magát könnyen elhurcolni a nő, de mégis dühös volt, hogy bántották a szerelmét.
-         Ne, hogy azt hidd, hogy ennyivel megúszod, - kezdett újabb monológjába Jenna. – Addig nem nyugszom még úgy nem fogsz szenvedni, mint én mikor otthagytál, ezért a ribancért. – majd lekevert egy pofont, Temperancenak.
-         Hozzá ne merj nyúlni még egyszer. – üvöltötte Booth. – próbált megszabadulni a bilincsek szorításából, de hiába.
-         Kár a gőzért, előbb kinyírom őt, majd téged. Jobban esik látni, hogy előtted hal meg az akiért oda vagy. – folytatta a lány, majd egy fegyvert nyújtott át bátyjának, hogy lője le  Temperancet.
Ekkor Booth halk kattanásra lett figyelmes, bilincs egyik rész elpattan így kitudott szabadulni, gyorsan kivette a lábára erősített fegyvert. Jenna észre vette mire készül a férfi ezért menekülőre fogta, jól tudta, hogy Booth milyen jó mesterlövész volt és így semmi esélye sem lenne vele szemben. Shane látva a történteket nem tudta mit tegyen, ezért élő pajzsként használta Brennant, de semmit sem ért. Booth szemében agresszív láng rikított, célba vette a védekező férfit, majd lelőtte. 

Shane holtan esett össze, Jenna a lövés hatására visszafordult, azt hitte bátyjának sikerült legalább a nőt lelőnie, de nem így lett. Nem hitt a szemének, mikor látta testvérté a földre hullni, tétován állt a kijáratnál nem tudta mi tévő legyen, majd Seeley utána kiabált:
-         Akár hova is bújsz el, megtalállak, ahogy mondtad addig úgy sem nyugszom míg el nem kaplak! – üvöltötte Booth.
Jenna végül döntött, inkább megfutamodik a felelősség elől és mégis megpróbál elbújni a férfi haragja elől. Seeley látva, hogy nincs több veszély oda futott társához, akit Shane vére borított.
-         Jól vagy? – kérdezte nyugodtabb hangvételbe Booth, majd kiszabadította a bilincs fogságából. Temperancet, nem tudott szóhoz jutni, meglepettségtől és a félelemtől, hogy mi lesz vele, csak állt és nézte a férfit. – Kérlek, mondj valamit? – kérdezte a férfi.
-         Nincs semmi bajom. – majd hátrálni kezdett.
-         Már nincs baj, mi a baj Bones? – faggatta Booth.
-         Ijesztő voltál az előbb, én…én nem ilyennek ismerlek. – válaszolt csendesen Temperance.
-         Döntenem kellett, ez volt az egyetlen megoldás. Nem állt szándékomban véget vetni az életének, tudom, hogy ez nem volt helyes, de te mindennél fontosabb vagy nekem, nem akartalak elveszíteni, muszáj, hogy megérts. – próbálva elmagyarázni neki a történteket. De már nem tudták tovább folytatni a beszélgetést, mivel rendőrök ellepték el az épületet…

 Jefferson intézet:
Brennan még midig az események hatása alatt volt, próbálta okokat keresni a történtek közt, hogy megértse társát vagy, csak megnyugtassa magát. Nem foglalkozott a sérüléseivel sem, csak mélán ült irodájában. Csendet barátnője és Dr. Saroyan törte meg, amint megtudták, hogy nincs nagy baj, rögtön hozzá siettek, mivel Booht-t kihallgatták.

-         Hogy vagy? – kérdzte aggódva Angela.
-         Köszönöm jól, nincs semmi bajom, egy – két zúzódást leszámítva. – válaszolta csendese.
-         Mondd mi történt? – faggatta Camille.
-         Épp a szokásos edzésemre készültem, mikor a parkoló házban Shane, Jenna bátya megpróbált betuszkolni a kocsiba, ami sikerült is neki fegyverrel elérni. Utána egy raktárba kerültem, hol ott volt Booth, Jennaval. Akkor az események felpörögtek, Shane meg akart ölni engem, de… - majd itt elhallgatott.
-         Mi az a de? Mi történt még? – kérdezősködött tovább Cam.
-         Booth lelőtte Shane-t. Félelmetes volt, ahogy lelőtte, olyan agresszivitást láttam a szemében, amit még azelőtt soha sem és még Jenna-t is megfenyegette. – folytatta a történetet Brennan.
-         Huu, ez tényleg meglepő és egyben ijesztő. De édesem tudod, hogy ha rólad van szó Seeley bármire képes érted. – próbálta védeni az ügynököt Angela, ekkor megjelent az érintett is az irodában…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése