Keserédes Boldogság Part 3.

KeserEdes Boldogság Part 2.

Brennan visszakísérte a Jeffersonba Bootht, aztán leültette irodájának kanapéján, majd elment, hogy nyugtatót kérjen Camiltől, mivel a férfi egész úton tombolt a dühtől és testvére elvesztésétől. Temeprance távozás után, az F.BI egyik embere kereste fel az ügynököt és egy mappát adott a kezébe. Készített egy aktát az esetről és Jared haláláról. Booth elkezdte olvasni, majd Jared oldalának olvasása közben elakadt a lélegzete. Újra és újra elolvasta azt a sort, amiben megállapították a lőfegyverből származó töltény típusát. „Fegyver típusa: COLT DELTA Elite  - kilenc milis töltény” – az nem lehet, nekem is ez a típus van és töltény méret is egyezik. – Booth dühe, hirtelen önmarcangolásba vált át. Nem tudta elhinni, hogy ő ölte meg a testvérét. Ekkor lépett be az irodába Bones a többiekkel, akik aggódva figyelték a megtört férfit. Nem tudták, mi vigasztalót mondhatnának neki, ebben a szörnyű helyzetben. Brennan leült a férfi mellé a kanapéra és nyugtatás képen a férfi hátát simogatta, ekkor megcsörrent a nő telefonja, majd felvette.

-         Üdvözlöm Temperance kisasszony! Jól figyeljen, mit mondok, mert, ha nem tovább súlyosbítja helyzetét. Megértette?

-         Igen. –válaszolt csendesen a nő.

-         Hangosítsa ki a telefont, azt akarom, hogy mindenki hallja! – hangzott az utasítás.

-         Rendben. – majd kihangosította, az asztal közepére tette.

-         Ma esti rajtaütésüknek köszönhetően, végképp a célpontunkká vált Dr. Brennan. Mindennap lesz egy – két meglepetésünk maga számár, nehogy nyugodtan legyen, akár mi. – majd elnevette magát Leto. A társának nem kell tartania tőlünk, így is elég büntetést kapott a mai nap után. Ott van Booth ügynök? – kérdezte kérkedő hangon.

-         Itt vagyok. –válaszolta mérgesen.

-         Miről beszél ez az alak? – kérdezte aggódva Bones.

-         Áh… szóval még sem árulta el a kis titkát, amiről mi is jól tudunk. – mondta fennhangon Leto.

-         Milyen titok? Miről tudsz?  - kérdezte aggódva Camile.

-         Nem mesélte el? Saját fegyverével végzett a testvérével, a nagy tűzpárbajában, inkább a nőjét védte… milyen irónikus nem? Legalább a sok bonyodalomért kárpótlásnak tekintheti. – nevetett Leto.

-         Nem, nem így volt. Nem az én hibám volt. – próbálta védeni magát a férfi.

-         Kár tagadnia, mind tudjuk, hogy a maga fegyvere adta le az utolsó lövést, miután az öccse összeesett. Ez alól nincs menekvés. Nah de nem is magával, akartam dumálni. Tempim mától jól élvezz ki minden percet a barátaiddal, ki tudja, hogy láthatod-e őket holnap. – majd lecsapta a telefont. 

A hívás után, minden tekintet Boothra szegeződött várva válaszát, de semmit sem szól, csak elviharzott. Az aktát pedig a kanapén felejtette, amit Sweets elvett, majd elkezdte olvasni a boncolás eredményét.

-  Jared halálát kilenc milis töltény okozta, ami COLT DELTA Elite lőfegyverből származik. Booth ügynöknek pontosan ilyen fegyvere van. – jelentette ki fal fehér arccal.

-   Ugye ezt te sem hiszed el! – korholta le Angela. Booth nem lenne képes megölni a saját testvérét.

-  Így igaz, itt valami félreértés lehet. Hodgins kérjétek újra a vizsgálatot. – válaszolt Bones.

- Dr. Brennan jobb lenne, ha utána menne, nehogy valami őrültséget csináljon, ma már nem kell visszajönnie munkába. Értesítjük, a fejleményekről. – szólt közbe Cam.

- Köszönöm! – majd pár perc után elindult, hogy megkeresse társát.

Ösztöne azt súgta, hogy a temetőbe mennyen, biztos, hogy ott megtalálja a férfit. Úgy is volt, amint leparkolta az autóját, megtalálta Booht, édesanyja sírjánál.

-         Csak hogy megtaláltalak. Gyere hazaviszlek.

-         Nem, nem akarok menni. – tiltakozott a Seeley.

-         Tudom, hogy nem te tetted. Biztos, hogy tévedés az egész. – próbálta vigasztalni.

-         Megígértem, az anyámnak, hogy mindig vigyázok rá, de most miattam halt meg, az én hibámból. – ekkor újból könnyek gyűltek a szemében.

Temperance még sosem látta ennyire kibukva, a mindig erősnek tűnő férfit. Hosszas kérlelés után végül engedett az ügynök így Breannan haza vitte magához, majd kevert neki nyugtatóból és altatóból egy teát, amitől Booth mély álomba szenderül. Egy darabig ült és nézte a mellette alvó társát, majd őt is elnyomta z álom, a hosszú megpróbáltatásokkal teli nap után…

Reggel Booth ébredt hamarabb, ezért készített reggelit a lánynak. Brennan az edények koppanására kelt fel, amiket akkor tett az asztalra a férfi. Gyorsan felöltözött, megigazította a haját és kiment a konyhába.

-         Bocsánat, nem akartalak felkelteni. – mentegetőzött.

-         Semmi gond, már úgy sem tudtam volna tovább aludni. Bones meg volt lepve, hisz a tegnapi feldúltságnak és lobbanékonyságnak semmi jelét nem lehetett látni társán.

-         Sajnálom a tegnapi napot. Téged raboltak el, fenyegettek meg és mégis én cirkuszoltam. Pedig meg kellet volna, hogy védjelek. - kezdett bele Seeley.

-         Nem ez nem így van. Elég sok mindenen mentünk keresztül tegnap, megértelek, ha most egyedül szeretnél lenni, vagy… - nem tudta befejezni mondatát, mert Booth közbe vágott.

-         Már, csak te maradtál nekem és te is ugyan olyan fontos vagy, mint Jared volt. Tudod jól, hogy bármit megtennék érted, ölnék is vagy az életemet adnám, hogy ne legyen bajod.

-         Köszönöm Booth! De most még jobban össze kell fognunk, hogy ne veszítsük el egymást. Ami Jaredet illeti, sajnálom a vele történteket, részvétem. Tudod, anyukám, mindig azt mondta nekem, ha elhagy valaki a szeretteid közül, ne hidd, hogy többé nem lesz melletted! Esténként, mikor rágondolsz, mindig érezni fogod őt és a jó emlékek mind előjönnek vele. – mondta csendesen.

-         Félek, hogy nem éreztettem eléggé vele, hogy számíthat rám még a rosszban is, és tegnap mégis miattam halt meg. – majd neki dőlt az asztalnak. - Fájdalmas visszagondolni a múltra, ha tudom, hogy a jövőt már nem lehet megváltoztatni.

-         Nem a te hibád volt, valami félreértés lehet ez az egész. Ki fogjuk deríteni az igazat. – Booth nem mondott semmit, csak magához húzta társát és szorosan megölelte.

Reggeli befejeztével elindultak a laborba, hogy kiderítsék kik állhatnak kapcsolatban a maffia vezérekkel vagy, hogy  hol lehet a rejtek helyük. Az ügynök kitette Bonest a bejáratnál, majd elindult, a különleges nyomozás osztályához, hogy egyik barátjával Timmel elvégeztesse újra a boncolás eredményeit, majd elindult Brennan után. Eközben Angela felkereste barátnőjét irodájában.

-         Hogy vagy édesem? – kérdezte.

-         Körülményekhez képest jó. – vágta rá minden gondolkodás nélkül.

-         Ne haragudj, de ezt nem hiszem. Fenyegető levelek, hívások, majd elraboltak, ne mondd, hogy ez semmiség. Akkor Booth testvérének haláláról nem is beszéltem. Mondd el az igazat. –kérlelte barátnőjét Ange.

-         Jó legyen. Megviselt a tegnapi nap, de nem a fenyegetések, hanem az elrablásom, Jared halála, de legfőképpen Booth. Láttam, hogy egy erős megfélemlíthetetlen férfi, hogy omlott össze a szemem láttára, de ma reggelre a tegnapi sokk hatásából, semmit sem lehetett észre venni rajta. Úgy érzem, most, mintha nem ismerném teljesen, kiszámíthatatlan a viselkedése.   – mondta el röviden az érzéseit Brennan, ekkor megjelent a szobában az említett is.

-         Üdv Ange! – köszöntötte a férfi.

-         Neked is Szia! – döbbent meg a nő, hisz még sosem szólította Angenek.

-         Nagyon remélem, hogy nem rólam volt, szó vagy sajnáltatok, mint egy szerencsétlent, azzal semmire sem megyünk, meg különben is idegesít, ha a hátam mögött rólam beszéltek. – tromfolta le őket.

-         Csak segíteni akarunk. –próbálta kilépni a helyzetből Bones.

-         Tudod, Booth ez nem szép tőled, próbálunk javítani a helyzeten, de te ezzel nem könnyítesz semmin. Ha netán azt kérdezed, hogy hol hibáztál, mit nem vettél észre, vagy mit mulasztottál el, hogy odajutottál, ahol vagy, akkor el kéne gondolkodni a tegnapon és talán el kezdhetnéd  újra követni a sodrást, ami ebbe a mederbe hozott. –védve meg magukat Angela. Ekkor lépett be az irodába Hodgins egy nagyobb ajándék dobozzal, minek tetején egy cetli volt ezzel a felirattal „ajándék kedvencünknek”.

-         Jól sejtem Dr. Brennanek küldték. – szólt a Hodgins.

-         Nem bánod, kibontom én. Ki tudja, mi lehet benne. – majd Booth kivette a tudós kezéből, a dobozt és elkezdte kibontani.

Amint leszedte a csomagolást, egy apróbb robbanás következtébe por felhő szállt a férfira. Hodgins gyorsan megnyomta a bio támadás figyelmeztetésére szóló gombot, ami lezárta az irodást és a labort. Mivel, abban a pár percben semmi komoly nem történt Camile elküldte őket, a kötelező fertőtlenítő zuhanyzásra. Míg a csapat elvégezte fertőtlenítést, addig az F.B.I szakértői elemezni kezdték, a port amit a csomagban találtak. Közben Brennan és Booth külön váltak a többiektől, kicsit kettesben legyenek, hogy átbeszéljék a történteket és az előbbi félreértést.

-         Nézd, sajnálom, ha félre értetted a délelőtt, Angelaval való beszélgetésünket. Megkérdezte, hogy mit érzek most hogy vagyok. – kezdett bele Bones.

-         Bocsánat, sikerült címeres hülyének beállítanom magam. És, hogy érzed most magad?

-         Nem tudom, sok érzés kavarog most bennem. Igazából, te is megijesztettél ma…. kezdett bele Temperance.

-         Én?! – hirtelen a fejéhez kapott.

-         Valami baj van? – kérdezett vissza ijedten a lány.

-         Semmi, csak valami úgy bele nyílalt a fejembe. Nem válaszoltál a kérdésemre.

-         Szóval azt próbáltam elmondani Angelanak, hogy most olyan kiismerhetetlennek tűnsz nekem, és ez megrémít. A férfi nem, akarta neki megmondani az igazat, hogy miatta tűnik erősnek, megközelíthetelennek most, hogy tiszta fejjel tudjon rá vigyázni, semmis se befolyásolja, majd újból a fejéhez kapott,d emost már ökölbe volt szorítva a keze is és erősen köhögni kezdett.

-         Bones, Bones kérlek, hívj valakit borzasztón fáj itt bent, valami és egyre erősebb. – kiabált a férfi.

A nő azonnal a Camile nevét kezdet üvölteni, hogy hívjon segítséget, mert a férfi rosszul van.  Pár perc alatt megérkeztek, az F.B.I külön mentő orvosai aki, egy elkülönített kórteremhez hasonló szobába vitték az ügynököt. Brennan és a többiek is követték,de a terem másik felébe nem léphettek be, mivel az egy plexi üveggel le volt zárva hermetikusan. Az orvosok egymást válltották védőruhában az elkülönítőben, a csapat nem értette mi ez a nagy aggodalom, míg Bones, meg nem ragadta az egyik kijövő ember karját és kérdőre vonta.

-         Mi van a társammal? - szegezte neki a kérdést.

-         Az F.B.I szakemberei kielemezték a fehér port, amit a csomagban találtak. A dobozba pestis vírust találtak…..