Küzdj az álmodért Part 8.

Küzdj az Álmodért Part 8.

Éjszaka közepén megérkezett a várva – várt erősítés az F.B.I-tól is. Camile és Brennan ismertette a történteket a kihelyezett csapat főnökével.

-         Vigyázzanak, azzal a nővel bármire képes ilyen állapotban!- tette hozzá végezetül Cam.

Az F.B.I emberei a parkőr által kapott régebbi kiadású tréképet tanulmányozták, hogyan tudnák bekeríteni az elhagyottnak hitt erdészházat.

Temperance idegesen járkált fel – alá, mindig is megfontoltan cselekedett, de ezekben a percekben kimondottan utálta a tétlenséget, a semmit tevést. Legszívesebben a piacon vásárolt fegyverével lerohanta volt az elmeháborodott nőt.

-         Ne aggódj édesem, már nem eshet baja Boothnak, itt az erősítés is, most már csak órák kérdése és kiszabadítják! –nyugtatgatja barátnőjét Angela.

-         Nagyon rossz érzésem van vele kapcsolatban, érzem, hogy bántotta az nő. – próbálva visszatartani előtörő könnyeit. – Tudod ő éreztette velem először, milyen, ha hiányzik valaki, nem akarnám elveszíteni. – mondta ezt,de már sírva, majd Cam lépett hozzá közölve velük, hogy az F.B.I emberei magukkal viszik őket, akkor ha a háttérben maradnak, míg kiszabadítják  különleges ügynöküket.

Miután megbeszélték a tervet, ami szerint haladni fognak, nehogy baja essen a férfinak vagy valaki másnak. Tervek egyeztetése után el is indultak terepjáróikkal a romház felé. Eközben Booth egyre nehezebb viselte az ütközés okozta fájdalmakat, amit igyekezett leplezni, nehogy nő kiszúrja, bár már hiába volt. Pam igen is jól tudta, mennyire lehet súlyos állapotban a férfi, de nem törődött vele, úgy érezte tartania kell magát az előbbiekben kigondoltakhoz, miszerint, ha már nem lehet övé az ügynöke, akkor másé se, addig is had szenvedjen szökése miatt.

-         Tapasztalataim szerint a gonosz nem kultúrafüggő. Emberi vonás. – törte meg a csendet Seeley.

-         Semmit nem tud az életemről, legfőképpen rólam… én próbáltam kedves lenni magával, szerettem is, de magának az a ribanc doktornő kell. – a korábbi „visszafogottság” és állhatatosság már feledésbe merült a nőnél, minden szó – mondat, amit a férfi mondott neki, folyamatosan dühítette. – Talán az ok fájdalom, a félelem, a sok szarság....talán az, hogy ezeken keresztül mentem, ez hajt engem előre. Ez ad erőt. Talán egy kicsit össze kell zavarodnom ahhoz, hogy feljebb léphessek. – mondta ezt gúnyos mosollyal.

-         Miért érzem azt, hogy maga semmit nem tud az életről?! Folyamatos álomvilágban élet, mindig mást és mást kergetett el a nagy ragaszkodásával. Ha valami meg nem sikerült, hát bújt az anyja mögé még felnőttként is! Szóljon ha tévedek! – fejezte be mondandóját Booth.

-         Elég legyen! Hagyja abba, maga nem az agytúrkászom, nem is lesz az! – mondta ez idegesen, majd elindult a férfi felé, hogy megüti egy baseball ütővel, majd letette.

-         Nah mi az csak nem megijedt? – provokálta tovább a férfi.

-         Nem, a halála látványát inkább meghagyom a drágalátos barátnőjének! – mondta nevetve.

Beszélgetésük itt félbe is szakadt, mivel Selleynek nem volt elég energiája ahhoz, hogy folytassa a veszekedést, ha holnap valahogy meg akar újból szökni. Ezért mélán nézte a teliholdat az ablakon keresztül. Hosszú percekig nézte a Hold fényét, mikor a ház körül lévő erdőben zöldes fényeket vett észre. Eszébe is jutott, hogy F.B.I különleges csapatainak éjjel látó szemüvegeinek fénye pontosan ilyen. Kis megkönnyebbülést érzett, mivel már nagyon fáradt és kimerült volt.

Tudta, hogy valamilyen gáz lövedéket fognak használni, annak érdekébe, hogy senki ne sérüljön meg a támadás közben. Ezért igyekezett közelebb húzódni az ablakhoz, hogy hamar jusson friss levegőhöz. Ahogy végig futottak ezek a gondolatok a fejében, a csapat meg is kezdte a kiszabadítását. Az ablak üvegén két füst gránátot dobtak be, ami fel is robbant, a szobát sűrű füst lepte el. A robbanást követően az F.B.I emberei betörték az ajtót, majd kivitték az elsősegély csomaggal felszerelt terepjáróhoz, ahol már Brennan és a többiek türelmetlenül várták társukat. Booth pár percig szédült a füst miatt. Pamet bilincsben hozták ki, amit a férfi észe vett, majd minden erejét összeszedve oda tántorgott hozzá:

-         Ne várja, hogy a történtek után valamiféle enyhítést kaphat a büntetéséből, erről gondoskodni fogok, bár nem vagyok egy bosszú álló típus. Egy jó tanácsot fogadjon el, mert ahová kerül ott nagy hasznát veheti, ha megfogadja, keressen magának barátokat, akik átsegíthetik a bajban. De ne érdekből, mert ha nem a világ közepén ott fog állni tök egyedül, kihasználva. – miután befejezte mondandóját, intett kollégáinak, hogy vihetik.

Ezután egy mentő orvos lépett hozzá, hogy elvigye megvizsgálni a sérüléseit. Ahogy végzett a férfi ellátásával, Brennant kérte az autóhoz.

-         Megvizsgáltam Booth ügynököt, de hosszas beszélgetés után sem akar a kórházba menni további, alaposabb kivizsgálásra, hátha magának sikerül rá hatni. – magyarázta az orvos.

-          Booth! Nincs több kifogás fogod magad és bemész az orvossal a kórházba, én is elkísérlek.

-         Nem, nem megyek, eleget láttam már őket, lassan fehér köpeny szindrómám lesz, meg amúgy sincs komoly bajom. Ugye doki?! – majd szúrós tekintetet vetett az ártatlan orvosra.

-         Annyit biztosan tudok és látható is, hogy két törött borda, zúzódások a jobb és bal alkaron, az elmondottak alapján a védekezés, miatt szerezte őket. A nyugtató hatása  körülbelül 12 óra múlva fog teljesen kiürülni a szervezetéből. De, hogy vannak e további belső sérülése, azt röntgen felvételek alapján tudnám megmondani.

-         Akkor sem megyek! – tiltakozott továbbra is a férfi.

-         Miért vagy ilyen makacs? – kérdezte Bones.

-         Mert nálad jobb kezekben nem is lehetnék, tudod jól, hogy a te tudásodban és megérzéseidben megbízom. – mondta ezt huncut mosollyal.

-         Ha vállalja érte a felelősséget akkor itt maradhatnak?! – szólt közbe a mentős.

-         Jó, legyen úgysem tudom én sem, de maga sem meggyőzni. Mit kell tennem?

-         Itt hagyok két krémet, ami a törések összeforradását gyorsítja, valamint fájdalom csillapítót, mivel ebben az állapotban légzés igen megerőltető tud lenni, még ha a páciens leplezi is. Végső sorban egy pár fásli amivel beköti, hogy kicsit stabil állapotba legyenek a törött bordák. Plusz jegelni is kell a zúzódásokat. Röviden ennyi a teendő. – majd összepakolt és elindult az F.B.I csapatával a városba.

Amint visszaértek a táborba, ezernyi kérdés fogadta az ügynököt.

-         Mondd, hogy kapott el az nőszemély? – kérdezte Camile.

-         Félúton járhattam, mikor olyan homályos lett minden, meg a hirtelen fáradtság. Akkor  jött a film szakadás. Azután abban a házban tértem magamhoz, onnan megpróbáltam lelépni, de félúton elütött a kocsijával, innen vannak a törések és zúzódások. Vissza vitt a házba, ott nem volt semmi különös, vitáztunk, próbáltam feldühíteni, hátha sikerülne egy trükkel újra meglépni és akkor jöttetek ti. Röviden ennyi a sztori. –

-         Mikor akarta elmondani nekünk, hogy mi a szándéka? – kérdezősködött tovább Sweets.

-         Eleinte azt hitte, ha távol tart Bonestól, akkor majd belezúgok, a szökés után rájött, hogy ez esélytelen. Utána minden megváltozott benne, dühös és agresszív lett. Úgy gondolta jobb lesz neki, ha szerelmem előtt végez velem. – fejezte be Booth.

-         Ez a viselkedés érthető is volt. – kezdte újból szakmai szempontból nézni a beszélgetést Sweets. - Vannak, akik megijednek attól, hogy a dolgok másként is lehetnek, hogy a világ mégsem annyira rossz. Vannak emberek, akik annyira hozzá szoktak dolgokhoz, akár rossz dolgokhoz is, hogy nehéz megváltozniuk. És ők feladják. De ha feladják, azzal mindenki veszít. Ezért kell figyelni az embereket. Oda kell figyelni rájuk, hogy megvédhessük őket, mert nem mindig tudják, mi jó nekik.

-         Lehetséges, hogy túlságosan is félt a változástól, ezért is ragaszkodott annyira az aktuális kiszemeltjeihez. – csatlakozott Angela.

-         A sok agyalás olyasmin, hogy megtörténik vagy nem csak rontott a dolgokon Pam Noonan esetében.

-         Nah most már elég a sztorizgatásból, pihenésre van szükséged, holnap majd folytatjuk, irány az ágy. – parancsolt párjára Tempi.

-         Igen is nővérkém! – mosolyodott el a férfi.

-         Külön ápoló nő plusz kényeztetés, hm…. De jó lenne nekem is! – ábrándozott Hodgins.

-         Ne izgulj drágám, lesz kényeztetés, de nekem! – mondta huncutul barátnője.

-         Kicsit kezd túlfűtött lenni a levegő, tényleg jobb lesz, ha megyünk pihenni! – zárta le a beszélgetést Cam.

Temperance gondosan követte a mentőorvos által előírt feladatokat. Bekente a férfi töréseit a krémmel, majd befáslizta, hogy kicsit stabilabb helyzetbe kerüljenek a férfi törött bordái.

-         Ha erősödik a fájdalmad vagy valami szúrást érzel az oldaladon szólj adok először lejegeljük és végső esetben kaphatsz fájdalom csillapítót is.

-         Oké – oké érted bármit beveszek. – próbált felülni, de visszazuhant a hátára hirtelen mozdulat miatt.

-         Óvatosan az ilyen gyors mozdulatokkal, nem vagy olyan állapotban. Hogy most rosszalkodj. – mondta mosolyogva a nő.

-         Ha nem, hát nem akkor be kell érnem, a gyönyörű látvánnyal, ha átveszed a pizsid. – incselkedett továbbra is Booth.

-         Jó rendben, ha ez kell ahhoz, hogy nyugton maradj! Mivel próbáltad dühíteni Pamet? – a férfi nem válaszolt. – Booth figyelsz? Hahó Booth! – amint hátranézett látta, hogy szerelmét elnyomta az álom. Így ő is gyorsan átöltözött majd szorosan odabújt, mélyen alvó társához…..